A Forex komolyabban

Szeretném közzé tenni az egyik imádott jóbarátom és kollégám írását a témában, mely nagyon elnyerte a tetszésemet. Azért lehet látni rajta, hogy pasis, de ez végül is egy ilyen téma. :-)

A nemzetközi devizapiac (angolul Foreign Exchange, ebből származnak a Forex, és FX mozaikszavak) a világ legnagyobb pénzügyi piaca. Ezen a piacon cserél gazdát egyik ország fizetőeszköze, egy másik ország fizetőeszközével, vagyis ez a különböző devizákkal (deviza és valuta egymástól eltérő fogalmak) való kereskedés legális színtere. Napi forgalma, 2007-ben átlépte a 3,2 billió (azaz a 3200 milliárd) amerikai dollárt, amely többszöröse a világ tőzsdéin zajló kereskedés együttes forgalmának.

A termék nem más, mint a pénz, nincs köztes termék. A kereskedés devizák párba állításával, úgynevezett devizapárokkal történik (például: EUR/USD=euró/amerikai dollár). A devizapár (EUR/USD) első tagját bázis devizának (EUR), a másodikat jegyzett devizának nevezzük.

Például EUR/USD=1.2960, amely azt mutatja, hogy mennyi jegyzett devizát kell fizetni 1 egység bázis devizáért, jelen példa szerint 1 euróért, 1.2960 amerikai dollárt. A negyedik tizedes jegy elmozdulását nemzetközileg elfogadottan pipnek nevezzük, amelyből a nyereségünk, vagy épp a veszteségünk származik. Például EUR/USD 1.2960-ról 1.2964-re változik az 4 pip különbséget jelent. Vétel (BUY) esetében ez 2 pip nyereség. Ennek oka az eladási és vételi árfolyamkülönbségből (spread) fakad, ami a jelen esetben a másik 2 pip. E kereskedési felületen mindösszesen csak ez az egy költség jelentkezik.
(egyes devizapárokon nem a negyedik tizedesjegy, hanem a negyedik helyiérték a pip alapja, pld. USD/JPY esetében 84.27 ezt úgy szerettem volna mindig leírni: a szerk. megjegyzése :-))) )

Résztvevői a nemzetközi bankok, a központi bankok, intézményi befektetők, nagyobb cégek devizaosztályai, portfólió menedzserek, fedezeti alapok (hedge found) és manapság egyre növekvő számban a kisbefektetők.
Tőzsdén kívüli piac (Over the Counter Market, röviden OTC), nem rendelkezik állandó földrajzi központtal. Előnye, hogy hétköznapokon 24 órán keresztül tart nyitva. Az üzleti hét magyarországi idő szerint (CET) vasárnap 23.00 órakor kezdődik (Wellington, Új-Zéland), hiszen Sydney és Szingapúr piacai ekkor nyitnak, és péntek ugyanezen időzóna szerint 23.00 órakor fejeződik be, amikor a New York-i piac zár.

Ez a szektor áll legközelebb a tökéletes piac elméletéhez, azáltal, hogy kiemelkedően magas forgalommal, nagy számú szereplővel, rendkívüli likviditással és átláthatósággal rendelkezik, idő és térbeli különbségek nélkül, hírekre történő azonnali reagálással.

Történelem
A világ devizaárfolyamainak alakulását 1976 és 1914 között, az aranystandardnak nevezett árfolyamrendszer határozta meg. Ez a rendszer alkalmazott szabályokat először az átváltásokkal kapcsolatban. Az egyes devizák értékét az arany bizonyos súlyában határozták meg, ami ezáltal automatikusan kialakította a keresztárfolyamokat. Mindemellett az egyes országok központi bankjai vállalták, hogy saját valutájukat korlátlanul hajlandóak aranyra váltani, a meghatározott paritás figyelembevételével. A rendszer egyensúlytalanságait, majd végül megszűnését a résztvevő országok fegyelmezetlensége, valamint az arany mennyiségének elégtelensége okozta.

A két világháború között nem sikerült megfelelő rendszert találni, hiszen megbomlott a világhatalmak korábbi egyensúlya, valamint a gazdasági világválság is komoly befolyást jelentett. A megoldás végül 1944-ben létrejött és közel három évtizeden keresztül a világgazdaság fejlődését szolgálta. A Bretton Woods-i egyezményt, a Világ vezető gazdasági hatalmai alkották meg, melyben egy úgynevezett kétszintű árfolyamrendszert hoztak létre, hogy a Világ pénzeinek mozgását (és spekulációs fluktuációját) képesek legyenek kordában tartani. A transzparenciát tartva a középpontban kerestek egy olyan eszközt, – az amerikai dollárt – mely közös nevezőként tud szolgálni, úgy hogy a tagállamok garantálják az átválhatóságot. Az első szintre tehát az amerikai dollár került, azzal a megkötéssel, hogy az Egyesült Államok hatóságai garantálták, annak mindenkori aranyra válthatóságát a tagállamok központi bankjai számára, unciánként 35 amerikai dolláros áron. A második szinten lévő országok monetáris hatóságai, pedig arra kötelezték magukat, hogy saját pénznemüket hajlandóak amerikai dollárra váltani, egy előre rögzített áron és ha az árfolyam a paritáshoz képest +/- 1%-ot meghaladja, akkor az árfolyam érdekében beavatkoznak. Az új rendszer életre hívott két nemzetközi szervezetet, a Nemzetközi Valutalapot (International Monetary Fund, IMF) és a Világbankot (World Bank), melyek a felügyeletet és eseti hitelnyújtást biztosított fizetésimérleg-hiány bekövetkezésekor. A rendszer folyamatos hanyatlása végül a hetvenes évek elejére érte el tetőpontját, az amerikai dollárba vetett bizalom meggyengülésével, amit az Egyesült Államok fizetésimérleg-hiánya és a sikertelen vietnámi háború okozott. 1971-ben tovább fokozta a feszültséget, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette fizetőeszközének aranyra történő beváltását, valamint az ingadozási sáv is kiszélesítésre került +/- 2,25%-ra. Ez a tény magával hozta a dollár le-, a jen és az európai fizetőeszközök felértékelését. 1973-ban végül az intervenciós kötelezettség feladásával újabb rendszer került bevezetésre, amely a fizetőeszközök szabad lebegtetésén alapul. Az amerikai dollár központi szerepe mindenesetre megmaradt.

Piacnyitás
A fenti rendszer után a következő lépcsőfokot a távközlés fejlődése hozta, amikor is a telegráf rendszerét az internet megszületésével felváltotta a számítógép. A világ devizaváltással foglalkozó bankjai létrehoztak egy hatalmas összekapcsolt kereskedési rendszert, és így kialakult a Forex jelenlegi képének elődje. Az informatika megállíthatatlan törtetése lehetővé tette a rendszer kibővítését, melyet a bankok meg is léptek, hisz ezzel a piac likviditását növelték, mivel így rengeteg új tőke áramlott a rendszerbe. Megjelentek az intézményi befektetők, Forex brókerek, hedge fundok, nagyvállalatok deviza osztályai, és végül a kisbefektetők, magánszektor. A számlanyitás tőkemennyiségét a brókercégek egyre és egyre alacsonyabbra szállították, ahogy a rendszer egyre "olcsóbbá", fenntarthatóbbá vált, így manapság már 200 dollártól is lehet élő kereskedési számlát nyitni, és használni. A szerencsét próbálók nagy része (akár csak a tőzsde területén) megfelelő képzés híján veszített, általában elég sok pénzt.

Automatizált kereskedés
Pozitív eredményekhez, sikerekhez megfelelő mennyiségű ismeret, tudás és gyakorlat szükséges, mindezek birtoklásához, pedig kellő idő, energia és pénz kell. Amennyiben mindezek rendelkezésre is állnak, marad egy ismérv, amely nélkülözhetetlen és mégis mindent meghatároz, ez pedig a döntéshozatali készség, az úgynevezett kereskedési pszichológia. Az ember pillanatnyi érzelmi állapota, szubjektív szemlélete, valamint fizikális és mentális fáradsága az, amivel nap, mint nap, akár percről percre is meg kell küzdenie. A számítástechnika és az informatika forradalmi fejlődése napjainkban lehetővé tette, hogy mindezen hátráltató tényezők kiszűrésre kerüljenek. A több évtizedes tapasztalatokat és tudást sikerült informatikai szoftverekbe integrálni és ezáltal valósítani meg az érzelemmentes, azonnali és fáradhatatlan döntéshozatalt.
Az automatizált kereskedő rendszerek (Expert Advisors, rövid egyszerűséggel robotok) tehát munkájukat önállóan végzik a nap 24 órájában a hét 5 munkanapján, akkor is amikor Ön dolgozik, családjával van, vagy éppenséggel alszik.